Reggel fél 10-ig az ágyban, közben Patrick javítja a tetőt (az egyik diványon tálba csepeg az eső a tetőablakból). Mozog a ház. Kimentem egy nagyot sétálni, megettem a másik szalámis és az eperlekváros szendvicsemet. Visszamegyek, elveszem a gépet, csinálok pár képet. Jó érzés csatangolni ebben az erdőben, erdélyi emlékek. Reggeli: gyümölcssaláta kutyaszőrrel, bundáskenyér juharszörppel. A bundáskenyeret Patrick készítette. Eggy bread angolul, furcoated bread magyarul. Nagyon finom.Patrick elmeséli tikjei történetét. Egyik problémáját, a vonalakra való lépéstől való kényszeres félelmét legyőzte azzal, hogy kényszerítette magát rájuk lépni. Utána ez vált kényszercselekvéssé, és azután attól félt, hogy mellélép. Terápiára se mert menni, mert félt, hogy mit mondjon. "I walk the line" - mondom, Johnny Cash-t idézve. A társaság nevet, csodálják könyvből vett angol humoromat. Vigyorgok. Keveset beszéltem ezen a hétvégén...
Elmegyünk a folyómederhez. Patrick-el és a két kutyával gyalog, a többiek autóval. Patrick felszedi a kutyaürüléket az út mellől, bedobja a fák közé. Festői táj, hatalmas terület, üres folyómeder, összekötözött óriás fenyőrönkökkel, kavicson heverő stégekkel. Q rohan fel-alá, majd el a messzeségbe egy másik kutya felé, hiába a kiabálás. Patrick elindul utána, de végül visszanyargal.
Visszamegyünk, bepakolunk. Susan és Patrick megköszönik, hogy velük voltunk. Útközben szórejtvény, fejem mellett Q-é, aki a visszapillantó tükör alól izgatottan lesi az utat, és néha megszagolja a tarkómat. Majd megunja és lefekszik. Focipálya, játszanak az esőben, Patrick lehúzza az ablakot, Q rögtön felébred, előremászik, kidugja a fejét. Nem fürdött ő se a hétvégén. Visszamegyünk Patrick-ékhez, elköszönök Jaquie-től és Susan-tól. Megnézzük Patrick-el a négy tyúkot, "akik" a tojást tojták a rántottához és a bundáskenyérhez.
Patrick hazahoz, kéri, hogy adjam át üdvözletét neked. Tiszta ház, levetek mindent, megyek fürdeni. Hát azért ez nagyon jó volt, megváltoztatott. Főleg Q. A hatalmas természet uralta a hangulatot.
Don bemutat a fiának. Négy óra után elmegyünk Novák-ékhoz. Meghívtam házigazdáimat egy magyar vacsorára. Másfél órás út Albany-ba. Sokat keresgéltük a Novak's Hungarian Restaurant-ot, Don nézi a GPS-es telefont, Patricia vezet. Nem boldogulnak, felhívják a vendéglőt.
Kellemes hely, meglepő forgalom, disztingvált közönség. Csirkepaprikást eszünk Don-al, előtte zöldségleves. Magyaros minden, a levest megsózom. Patrícia palacsintát evett valamilyen túróval. Végre jót ehettem. Don-nak is nagyon ízlik, sajnálják, hogy nincs a városban magyar vendéglő.
Kérdezem a középkorú kiszolgáló nőt, beszél-e valaki itt magyarul. Csak Novák papa. Ő csak délután szokott ott lenni, de mindig eljön ha tudja, hogy magyar vendégei vannak. Elmegy, elhozza az e-mail címet. Kártyával fizetek, 54,25 dollár, 60-at írok a számlára. Már meg is jött az SMS: 10.049 Ft.
