Zarándok Amerikában

Ma rosszul aludtam, 2 körül ébredtem. A Lloyd Centernél felszálltam a villamosra, egy félórát őgyelegtem a templom környékén.

PROGRAM GUIDE:

Lil Hosman: "Choosing Your Way" (Találd meg az utad.)
Egynapos tanfolyam és gyakorlat, mely bevezet William Glasser Valóságterápia elméletébe és gyakorlatába. Az elmélet módszert nyújt ahhoz, hogy: megértsük cselekedeteink mozgatórugóit; másokkal való együttélésünket úgy tudjuk megszervezni, hogy mindenki szükségleteire tekintettel legyünk; megértsük miért ragaszkodunk hibás magatartás mintáinkhoz; és megtanuljuk önmagunkat adni kapcsolatainkban anélkül, hogy társainkat védekezésre késztetnénk. Szórakoztató programra készülj aktív tanulással, mely alatt kapcsolatokat alakítasz ki az egyház tagjaival, megismered önmagad és végül hasznos kommunikációs ismeretekkel távozol. (Hozzál ebédet.)

Lil Hosman egyháztag, a William Glasser Institute terapeutája, iskolákban, szociális szervezetekben és mentálhigiéniás intézményekben tanít világszerte."

Részletek: egy szombat: október 17: 9 a.m. - 3 p.m. B102
Díj egyháztagoknak: $35 / nem egyháztagoknak: $45

A B102-es terem az új épület földszintjén van (Buchan Building). Székek körben, notesz-tábla, tea, kávé, aprósütemények. 13-an vagyunk, két terapeuta is van a csapatban. Ismerősök jönnek: Linda és Ralph Schmoldt, örömmel üdvözöljük egymást.

Bemutatkozunk és bemutatjuk a tárgyat, ami bennünket jelképez. Én nem hoztam semmit, mert tapasztalatom szerint a jelképek azok, amelyek mögé az ember elrejtőzik. Lil Hosman William Glasser "Valóság terápia" elméletét ismerteti. Kezdésként egy verset olvas fel Portia Nelson: "Autobiography in Five Chapters". Kérdéseket tesz fel, a választ felírja a táblára, majd összegzi. Egy rajzot kell készítenünk élet-történetünkről. Szemléltető eszközöket használ: az ember és környezete viszonyát jelképes vászondarabokkal rakta ki a földre terítve. A módszer lényege: a megfelelő kérdést kell feltenni, nem megoldást javasolni. A legfontosabb kérdés: "And what are you gonna do about it?" (És hogyan segítesz ezen?)

Szünet, párosával kimentünk beszélgetni. Először egyikünk, majd másikunk kellett önmagáról beszámoljon. Társam (a későbbi páciensem) kicsit feszélyezettnek láttam, hogy most miről is beszéljünk, de én nagy lendülettel ecseteltem a magyar unitárizmus történetét és saját project-em lényegét.

Majd gyakorlat következett: terapeuta-páciens párokat alkottunk. Én voltam a 14 éves gyerek, aki nem tud szabadulni anyja tekintélyétől, egy 80 körül kis nő volt a terapeutám (őt később majdnem minden programon viszontláttam). Majd az állítólagos túljsúlja miatt aggódó 60 éves pácienst a William Glasser elmélete értelmében ki kellett volna kérdeznem, hogy hány kiló és mennyit szándékozik leadni. Én ehelyett megnyugtattam, hogy ebben a korban nem a kilók érdeklik a nőket, és kiderítettem, hogy szeretet-hiányban szenved, mert fél éve vált el a feleségétől. (Nem tudom mi lehetett Lil véleménye, aki egy darabig figyelt bennünket. Mindenesetre nagy élvezettel merültem el társam lelki problémáinak felderítésébe. Pszichoanalizáló magyarázatom nevetésre késztette és elismerte, hogy van benne valami.) Hát ez a történet nem volt a valóság, de nagyon jó volt. Még ilyenben nem vettem részt.

Lil az egyik terapeuta nővel majd Raph-al külön személyes terápiát folytatott, hogy elképzelésünk legyen egy valós esetről. Ebből sajnos már kevesebbet értettem, de megfigyeltem, mennyire tartja a távolságot a pácienstől: keresztbe fonja karját és elfordulva keresztbe teszi a lábát.

A végén elköszöntem, megköszöntem, hogy fogadtak. Lil ajánlotta a budapesti intézményüket (később kiderült, hogy nincs ilyen). Nagyon kedves volt, befogadott a csapatba, értékelte angol tudásom és a célom, ez jólesett.

Megjegyzésem: valamit hiányoltam az elméletből, amit később az ösztönnel azonosítottam.