Írtam a pályázatot. Vettem csirkesültet és egy francia bagettet. Találtam uborkát a hűtőben. Felültem a biciklire, megkerestem azt a helyet, ahol a humanista egyesület előadásait tartja (Thurman/SW 26th - Friendly House). Körbebicikliztem a várost. Egy focipályán kis gyerekek fociztak, majd tovább egy másik pályán amerikai foci és női európai foci. Egy pár percig bámultam mindegyiket. Onnan a Salmon Street-en végig le a partra, a szökőkúthoz, majd balra fordultam, át a Broadway hídon, majd délnek, egész amíg egy kerékpárút kezdődött, majd vissza. Don-ék már itthon voltak. Felszereltem az új tükröt, amit adtak (lámpát is tettek rá). Mindhárman fogunk menni holnap vacsorára. Vacsora tojásrántotta reszelt krumplival és négyszögletű vajas zsemle.
Írtam a humanistákhoz és Jung Oregoni Társaságához, a honlapokon talált címekre, amelyeket az interneten fedeztem fel. Megérdeklődtem részt vehetek-e a rendezvényeken. Válasz Dave DiNucci-tól:
Arpad, Thank you very much for your interest! You are very welcome to attend any or all of our programs with no charge. (If you feel like making a donation, there is a basket, or "salad bowl", to accept it, but it is not at all mandatory.) I am not familiar with the Church of Religious Humanism, but now that I look at it on the web, it is somewhat different from our approach. Terms like "God", "faith", and "church" are not commonly used here, but I assume that the basic principles (as expressed in the Humanist Manifesto), are similar in both, and based firmly in reality. We look forward to your visits, Dave.